23.rész: Még több kurva lesz a világban Part 2

 

 

 

 

Ültem a székemen egy itallal a kezemben és az embereket néztem. Olyan boldognak, tűnek pedig mindegyik valami hátsó szándékkal van itt, ami ha nem sikerül talán meg is halhatnak. Figyeltem őket, ahogy bájcsevegnek egymással. Szánalmasak. Miért nyaliznak, egymás szemébe mikor utálják egymást? Egy- két fegyver mindent megoldana. Unatkoztam. Úgy döntöttem megkérem Insoot, hogy vigyen haza. Felálltam és elkezdtem felé sétálni mikor valaki megállított.
• Tudom, hogy te vagy az. - mondta YongGuk főnöke.
• Nem tudom, miről beszél. – mentem volna tovább, de nem engedett. Megfogott, magához húzott és a fülembe súgta.
• Jól összeszedted magad. Jobban is nézel ki. Olyan, vagy mint egy fekete özvegy. Csak azt nem tudom, hogy te boldog vagy e. Boldog vagy Hanabusa mellett?
• Igen az vagyok. – próbáltam magamtól ellökni.
• Na és YongGuk? Azt hiszed, nem tudom, hogy nem te vagy az? Tudom jól, hogy te csinálod, csak azért nem avatkozok bele, mert kíváncsi vagyok, eljutsz e hozzám. Nem azért öltem meg YongGukot mert szerelemesek voltatok egymásba, hanem azért mert tesztelni akarlak. Kíváncsi vagyok rá, hogy mennyit érsz. 
• Ezért ölt meg egy embert?
• Ez csak egy élet. Úgy is meghalt volna. - elővettem a késem torkához szegezve nyomtam neki a falhoz. 
• Magának csak ennyit jelent, de valakinek többet. Maga nem Isten maga nem dönthet emberek életéről. 
• Ahogy te se. Nem a te dolgod bosszút állni az embereimen. 
• De az én dolgom. És tudja, miért mert le akarom a maga szarvát törni. Egyszer majd én fogok a maga helyébe lépni. Addig nem nyugszom, míg magát a föld alá nem fogom söpörni.
• Leila. Mit csinálsz? - szólt rám a főnököm. Odajött hozzánk és szúrós tekintettel nézett rám.
• Jaj az én hibám. - szólt a féreg a kezem között. - olyan mondtam, amit nem kellett volna. Sajnálom.
• Leila enged el! - nyúlt felém Insoo. - Gyere, haza viszlek. Biztos fáradt vagy már. Gyere. – nyújtotta a kezét felém.
• Tudod. - fordultam a döghöz. - majd egyszer azok fognak feletted dönteni, akik felett anno te döntöttél.
• Gyere Leila. Ne foglalkozz vele. - megfogtam Insoo kezét ő pedig átölelt és indultunk hazafelé. 

…

Mikor be értünk a lakosztályra nem tudom mi történt velem, de letámadtam Insoot. Ő felkapott és egymás száját kezdtük el falni.
• Basszus mi van velem? - szakítottam meg a csókot. 
• Nem tudom mi, de bármi is folytasd. 
• Insoo. 
• Kérlek. - újra megcsókoltam ő pedig elvitt az ágyhoz. Letett rá majd lassan rám tornyosulva elkezdett ruháimtól megfosztani. Testem minden négyzetét elhalmozta csókokkal. Visszatért számhoz majd én is elkezdtem az ő kényeztetését…

• Ilyent többször is csinálhatnánk. - mondtam neki kimerülten.
• De e helyett állandóan vitatkozzunk.
• Igen. De én inkább a vitát kérem.
• Hogy mi? Nem voltam neked elég ki elégítő? Inkább a vitát választod. - letámadott és elkezdet csikizni mire én hangosan elkezdtem nevetni. Olyanok voltunk, mint két nagy gyerek, akiknek elgurult a gyógyszerre.
• Bolond vagy Insoo. Szállj le rólam, mert meghalok. - mondtam röhögve. Kaptam egy puszit az arcomra majd visszafeküdt mellém.
• Min vesztél össze azzal a yakuza „vezérrel”. - és újra komoly lett. Inkább kérném azt az Insoot aki ez előtt pár perccel voltál.
• Semmi különösön. Olyant mondott, amivel megsértett. De szerintem csak túlreagáltam. Insoo ez a szemét lehet, hogy meg fog téged keresni. Vigyázz magadra.
• Féltesz? 
• Igen. – mondtam neki némi habozással.
• Szeretlek Leila. - hogy MI???????????????

… 

Következő áldozatomhoz tartom. Amit tegnap este mondott nekem Insoo nem nagyon tudtam még megemészteni. Szeret. De miért? Nem lenne neki szabad engem szeretnie. Mégis mit tettem? Nem, nem. Most nem gondolhatok erre. Ki kell ürítenem gondolataim és a feladatomra kell koncentrálnom. Becsuktam szemeim, vettem pár nagy levegőt majd sóhajtva kiszálltam a kocsiból.

 Otthon volt az egész család. Hála a jó égnek. Ma amúgy se volt nagy kedvem harcolni. Túlfáradt voltam. Szerencsére az egyik gyereke volt kint az udvaron ezért bekértem magam valami indokkal. Mikor beértem vele a bejárati ajtóhoz elkaptam és torkához kést szorítottam úgy vittem bentebb a házba a többiek elé.
• Drága Uram önt kerestem, de sajnos a kislánya szorgalmasabb, mint ön. Vagy mondjam úgy, hogy maga nagyon hanyag természetű ember? Üzenetet hoztam: YongGuk üdvözli önt. - mondtam szavaimat, mint egy elmebeteg gyilkos. Valahol mélyen tudom jól, hogy nem helyes, amit teszek, de a méreg mit YongGuk kevert nekem már elárasztotta elmém és szívem könyörgő ordító hangjait már meg se hallom.  Lépteket hallottam magam mögül és még mielőtt meg tudott volna támadni kardommal hónom alatt átnyúltam és leszúrtam. Az anyjuk volt.
• Eggyel kevesebb. - mondtam boldogan, halál nyugodtan. Mintha a gyilkolás lenne az életem legnagyobb lét eleme. Férje állt volna fel és jött volna felém, de a kést még jobban lánya torkához szorítottam. - Én a helyedbe visszaülnék. – visszaült csigalassúsággal, megfontolva.
• Mit akarsz? - kérdezte kétségbe esetten.
• Tudod jól. Játszani. – nevettem el magam.

…

• Suzuki!!!! - kiabáltam mikor haza mentem a yakuzák közé. 
• Mi van már. Épp dolgom lenne. - húzta fel a sliccét. 
• Munka vagy szórakozás? 
• Munka. 
• Akkor még van hat új kurva. Őket is be kell törni. Még nem voltak pasival remélem tetszeni fog. Jaj tényleg elfelejtettem mondani van köztük egy hatéves is. Őt még ne. Tudod vele mi a dolgod. - tereltem a lányokat befelé a szobába pisztollyal a kezembe. Suzuki volt az, aki megnézte a lányokat mielőtt kurvák lettek volna vagy általában betörte őket, mint a lovakat szokás. Ahogy Suzuki rá vetette magát az egyik lányra a másik elkezdett visítani. Régi emlékek jutottak eszembe. Felmérgelt. Odamentem hozzá, párnát fogtam a pisztoly elé, hogy tompítsa a hangot majd lelőttem. - Ha sikítást hallok ti is így jártok. - azzal ki sétáltam az ajtón.

…

• Leila. Mit műveltél azzal az emberrel? - kérdezte Kai mikor bementem hozzá.
• Ki vágtam a nyelvét neki is majd meg vakítottam majd bele véstem a bőrébe a főnőkének egy üzenetet. 
• Mi volt az? 
• Ne akarj Istent játszani, mert úgy jársz, mint Anakreón.