1.rész: Bevezető

A yakuza egy japán szerencsejáték. Másoknak a szó, hogy yakuza örömöt és unaloműzést jelent, de vannak olyanok, akik ezt máshogy gondolják. Nekem e szó a családot jelenti az összetartozást. Egy családot ahová nagyon nehéz bekerülni. Főleg egy nőnek. Nehéz volt, de ma már máshogy tekintek mindenre. Imádom ezt az életet és semmi pénzért nem adnám fel. Túl nagy árat fizettem érte. Szüleim meghaltak mikor én kicsi voltam és fogalmam sincs arról, hogy kerültem Japánba. De itt vagyok. Itt élem minden napjaimat. Kicsi voltam még mikor ebbe a világba kerültem. Kiképeztek és nagy nehezen befogadtak maguk közé. Most én vagyok a legveszélyesebb szerintük. Szerintem meg nem. Én csak egy ember vagyok, aki életben akar maradni. Életben akarok maradni, mert nem akarom elveszíteni azt, amit eddig elértem. Hosszú, nehéz volt az út, amin eddig sétálnom kellett. Voltak jó napjaim és voltak rosszak. Voltak olyan dolgok, amiket nem nagyon akartam megcsinálni, de muszáj volt különben végem lett volna. A második legbefolyásosabb családnak a tagja voltam. Ők voltak a Sumiyoshi-Rengok. Kegyetlenek az ellenségükhöz és az üzletben nem ismernek olyan szót, hogy tiszta. 10 ezer taggal és 177 klánnal bír. Iszonyúan sok ember tartozik ebbe a családba, de mégis a legnagyobb figyelmet mindig én kaptam akarva és akaratlanul. Főnököm velem is ugyan olyan kegyetlen volt, mint a többiekkel, sőt talán velem még jobban. Azt akarta, hogy én is ugyan olyan erős és bátor legyek, mint ő. De ez nem ment zökkenő mentesen. Makacs vagyok. Nem szeretem, ha valaki meg akarja mondani mit, tegyek. Számtalan büntetést kaptam már ezért. Kegyetlen büntetéseket